2010.12.05-én született Kende. A nevét ő választotta, a Kende név szimbolikája illik az egyéniségére: harc, küzdelem, kinyílás, vonzás, erők egyensúlya.
2013.07.22-én született Vinci, nevének jelentése győztes.
A velük való kalandokat örökítem meg a blogban.
Összes oldalmegjelenítés
2026. január 25., vasárnap
Abu Dhabi IV. rész-sivatagi túra
Sivatagi túra: már itthon tudtam, hogy egy ilyenen szeretnénk részt venni. Még a gyerekek születése előtt Egyiptomban voltunk, az érzésre emlékszem, hogy nevettek, síkítok és Zoli szól, hogy hadjam abba, mert a sofőrnek is tetszik és erősebben nyomja a gázt. A fiúk egyébként is szerettek volna hullámvasútra felülni(Kende szédül, Vince volt a hangadó), ez a túra adrenalinfröccs volt a javából. Több fb. csoport van, amelyikben ott élő(vagy Dubaiban)élő magyarok szerveznek kirándulásokat magyaroknak. Két embernek is írtam, az egyik szállást akart ajánlani, a másik biciklizést és jógát a sivatagban. Hagytam. Gondoltam lesz majd a hotelben olyan, aki fakultatív programokat ajánl(igazam lett). Zoli elképzelése az volt, hogy a fogadott taxisunk kivisz a sivatagba, ott megnézzük a tevefarmot, tevegelünk és ennyi.
A hotelben többféle szórólapokkal találkoztunk, többek között olyannal, ami sivatagi(Desert safari)túrát ajánl. Az árat magasnak találtuk, de mondta a szervező, ha még 2 emberrel összeállunk, akkor kedvezményt tud adni(ez műkődött máshol is pl, Cipruson vagy Amalfinál, de ott én szereztem megszólítás után embereket), itt pedig a hotel munkatársa. Egy 55+német házaspár jött velünk. Szimpatikusak voltak, indulásnál derült ki, hogy kik jönnek velünk és érdekes, hogy már a reggelinél egy hisztis gyerek kapcsán váltottunk pár szót és egymás mellett ültünk le(véletlenül/amik nincsenek)reggelinél is. Így amikor kiderült, hogy Szilviáék jönnek velünk örültünk egymásnak(mintha ismerősek lennénk).
A sofőrünk 7 személyes Toyota dzsippel jött értünk. Beültünk, bemutatkozott és elmondta, hogy mi várható estig,közvetlen, szimpatikus volt. Útközben az autópályán tartottunk egy szünetet, a fiúk rögtön éhesek voltak(természetesen a zsákunkban is volt gyümölcs, pékárú, nasi)és kértek két hot-dogot és meg mosdóztam(mintha megrendelésre kellene, inkább kétszer elmegyek). Többen voltak a benzinkúton, lassan kerültünk sorra. A fiúk hot-doggal a kezükbe szálltak be a bőr(luxus)autóba, na mondtam itt nincs evészet, ők éhen akarnak halni...megették. Ők ültek hátul(Kendének a 185 cm magasságával valóban nem lehetett kényelmes, de a sofőr döntött a beosztásról), középen Zoli, Szilvia és én, az anyós ülésen Szilvia férje(a sivatagi első megálló után helyett cseréltek, mert kiderült Szilvia imádja a sebességet, a szálguldást, miatta és a Ferrari miatt mentek Abu-Dhabiba).A hoteltől kb. 1.15 percre volt a sivatag, még egy technikai szünetre megálltunk, ahol egy hegyes szerkezettel leengedte a sofőrünk a kerék nyomást. Konvojban mentünk, mi voltunk a harmadik autóban, föl-le a dűnéken, oldalra dőlt az autó, akkor azt láttam, hogy homokkal teli az ablak, becsuktam a szemem, biztos voltam benne, hogy borulunk(de nem, annyira rutinos volt a sofőr-mindennap ezt csinálja). Vince kiabálta, hogy meghalunk(Zoli egyszer biztos), Kende rá nem jellemző módon káromkodott, szidta a sofőrt, hogy miért megy gyorsan és kijelentette, ha megállunk és ő kiszáll az autóból, haza fog gyalogolni, ő többet nem ül be az autóba(tévedett). A naplementét elcsíptük, képeslapszerű helyszín, csodás fények, a sofőr nemcsak magabiztos sofőr volt, hanem jól is fotózott. Pózoltunk, kicsit megnyugodtunk. Viccesen mondtam, hogy váltás nadrágot nem hoztam. Innen tovább egy tevefarmra mentünk. A fiúk mintha féltek volna tőlük, bátortalanul etteték őket. Ismét autóba ültünk és egy telepre mentünk, ahol műsorral, vacsorával, szörfözéssel, hennázással, beöltözéssel vártak minket. Mindent kipróbáltunk. A szörfözés nekem nem ment, mert nem csúszott, de a homokban megerőltető volt a dűne tetejére felmenni. A hennám most kopott le, Vince megszólta, hogy milyen már...mint a tetoválás(amit elítél), nekem tetszett. Beöltöztünk a ruhájukba, úgy néztünk ki a barátnőm szerint,mint, aki ott született. A műsor egy táncos arab férfival kezdődött(Zoli mondta miért nem egy hastáncosnő.........)kívánsága teljesült. Tűzshowt néztünk, finom barbeque vacsorát ettünk és a tevékkel búcsúztunk el. Bármikor újra elmennék.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése