Kell ott fenn egy ország

Idei első korizás a csepeli Jégpályán

Kamaszságok

A lejtőn kb. 2 hete indult el a nagyfiú. Azzal kezdődött, hogy mandarinnal dobáloztak/fociztak a teremben. Kende elmondása alapján a barátja megkérdezte, hogy kéri-e az ebéd mellé kapott mandarint, ő igennel válaszolt, dobta, Kende nem kapta el, a (fehér)falon landolt. Aztán jött a következő. Az ofő fotókat is készített és elküldte. 4-en voltak benne, Kende nem nyomta fel a többieket.A falat le kellett mosniuk. Kende szerint tisztább lett, mint újkorában. Sajnos ezt hangosan el is mondta az ofőnek. Mínusz pont. Puskázott kémiából. Tudták a kérdéseket és a válaszokat(hogy honnan....), az első padban ül és a lába alá tette. 190 cm és 52 kg.Hogy miért ül az első padban?Bárhová ültette az ofő mindig talált magának beszélgetőpartnert az órán, keresztül, kasul, a terem végében.. Nem egy feketeöves puskázó. Lebukott(állítólag a többiek mondták neki, hogy nem jó módszert választott, de nem lehetett meggyőzni). A többiek okosórával puskáztak,az nem derült ki. A puskázás nem zavar, mindenki,puskázott, aki volt diák. Az annál inkább, hogy baromi jó a memóriája, így, hogy tudta a válaszokat csak két szünetet kellett volna a megoldás megtanulására szánni, nem tette(vannak fontosabb dolgok a szünetben)Sokat utazik, a metrón elmondása alapján tud tanulni. N.(lány)iskolát váltott. Kérdezem Kendét, hogy tud-e az iskolaváltás okairól. Nem, de sajnálom, hogy elment, mert egy nagy tanulógép, földrajz órán mindig mellette ültem. A lányok csak tanulnak, egész nap, semmi életük nincs-mondja a 15 éves fiam. Tegnap kapott egy szaktanári figyelmeztetést, mert evett órán. Állítólag mindenkinek megengedte a tanár, ő később kapott észbe(amikor a többiek már befejezték) és rászólt a tanár, hogy ne egyen órán, ő visszakérdezett, de ha a többieknek lehetett, neki miért nem?Erre kapott egy beírást. Az ofővel ma beszélgetett, aki azt javasolta neki, hogy a mandarinos esetet jóvá teheti, ha hétfő délután megy a lelki napra(17.00-kor kezdődik, 14.30-ra van a város másik felében fogszabályzó időpontunk), megoldjuk.

Pál utcai fiúk és a Pinokkió a Vígszínházban

Vince 5. osztályos, kötelező olvasmány a Pál utcai fiúk, nem szeret olvasni, ezért gondoltam, hogy a színházi élmény után kedvet kap. Kendét is anno elvittem, neki nagyon bejött és a premier idején(ami nem most volt, mert most már az 500. előadáson is túl vannak a színészek)láttam először. Amihez Presser, Dés, Geszti hozzányúl, az csak jó lehet. Hétköznap este voltunk a PUF-n, Vincének másnapra ígértem egy szabadnapot, de nem élt vele. A perec és az almalé is a színházhoz tartozik(visszakérdeztem, hogy mennyit is fizetek????), a büfés mondta Vincének, hogy milyen szerencsés, amiért az anyukája elhozta, mert nehezen lehet az előadásra jegyet venni. Több iskolás csoport is volt, fegyelmezett, rendes gyerekek voltak. Vincének is nagyon tetszett, nekem Nemecsek hangja gyenge(Pinokkióban is ő a főszereplő, Dino Benjámin), de a karaktert jól hozza. PUF Grund dalát már a pedagógussztrájkkal kapcsolom össze. Végén állva tapsolt a közönség. Pinikkiót 10 éven felüleiknek ajánlják(kb. 2 órás, egy szünet), látványos, végig lekötötte a figyelmünket. Igó Évát, Wunderlichet, Hegyi Barbarát nagyon kedvelem. Itt nem volt teltház, Vince kérése, hogy legközelebb a páholyba üljünk.

Párizsi Opera

Ha a"kötelező" látnivalókon túl csak egy helyre jut idő, akkor az Opera legyen az. Zárás előtt 1 órával érkeztünk, mégis beengedtek. Vince életkorát illetően kegyesen lódítottunk egy évet mínuszba, 11 éves kortól kell felnőtt látogatási jegyet venni. Csoportok a termekben puzzlet raktak össze, kincskereső feladatlapot oldottak meg, tele volt az épület élettel. Közben a szinpadot rendezték át az esti előadásra(nem láttam kiírást arról, hogy mit játszanak). Pompa, csillogás, bársonyszékek, egyik ámulatból estünk a másikba. Az ajándékboltban is érdemes elidőzni, minőségi zenei ajándéktárgyak közül nehéz volt választani.

Étkezés Párizsban

A szálláson lehetett volna reggelit kérni, mi inkább szupermarketből, pékségekből, reggeliző helyekről oldottuk meg. Azt hittem, hogy amikor hazaérünk kiakad alattam a mérleg, annyit ettünk(a péksütik a gyengéim),a napi 20.000 lépésnek köszönhető és a minőségi alapanyagoknak(szerintem), hogy nem kúsztak fel a kilók.(elég az, ami tartósan rajtam van). A külkerületben, ahol a szállásunk volt(hasonlított a XIII. kerület azon részéhez, ahol csak újépítésű társasházak vannak)minden sarkon cukrászda, pékség. Bármerre mentünk ezt tapasztaltuk, elég volt a kirakatot megnézni és csurgott a nyálunk. Több olyan helyet is találtunk, ahol volt menü: leves+főétel vagy desszert. Vince nagy vágya teljesült azzal, hogy evett csigát, vajas, petrezselymes mártásban, friss bagettel. Először hozta a pincér az evőeszközöket(mint a szempillagöndörítő), de nem sikerült vele megbirkózni, aztán egy kötőtűhöz hasonló tárgyat, amit beszúrt a csiga belsejébe és kijött vele együtt. Kende is kóstolta, ízlett neki is. Most ettem először rájaszárnytövet, nagyon finom tejszínes mártásban(kis adag volt), a vizet kancsóban nem számolták fel sehol, volt, hogy a sült krumplit vagy a kávét kaptuk ajándékba. Több olyan pékségbe is betértünk, ahol kígyózott az utcán a sor(az biztos jót jelent)és oda is, aminek a belső enteriőrje múzeumhoz hasonlított. Macaront drágán árulták, egy pisztáciásat ettem, ha már Párizsban vagyunk. A fiúk odavoltak, amikor látták, hogy van Five Guys, nekem túl sok a hús, a rendelés előtt bármennyi mogyorót fogyaszthatsz el(engem ez sem vonz), itt egy mosdó volt férfiaknak és nőknek, sokat álltunk sorba. Többször vettünk a boltba leértékelt süteményeket, mindennel nagyon elégedettek voltunk. Beszéljenek helyettem a képek.