Összes oldalmegjelenítés

2016. május 29., vasárnap

Szedd magad!-Eperföldön jártunk

Évek óta tervben van, hogy családilag kivonulunk a nem messze lévő Szigetszentmiklós határába és tele esszük/szedjük magunkat eperrel.
Kende akár naponta 0,5 kg epret is elmajszolna,Vinci itthon nem érdeklődik az eper iránt-talán kétszer kóstolta és rögtön kiköpte-, de ott az eperföldön kóstolt belőle(nem nagy mennyiséget, de, amit a szájába vett, azt le is nyelte)
Idén két ampolna eper virít a teraszon. Kertészetben vettem, akciósan is borsos volt az ára, de a rajta nőtt eper íze zamatos, édes, nem úgy,mint a bolti társaié(sajnos a piacon is vettem már vízízűt)
A gyerekek minden reggel megnézik, hogy van-e rajta friss termés(a ribizlibokraink már most tele vannak terméssel, málnán is akad és az epren is néhány szem)
Fontosnak tartom, hogy a gyerekek úgy nőjenek fel, hogy tudják mi az a zöldségpalánta, gyümölcsszedés.
Tavaly a legnagyobb sikere az eperlekvárnak volt, rögtön elfogyott(volt, amit elajándékoztunk), kudarc a narancsdzsem(többet nem próbálkozom vele), készítettem különlegességeket is: mentás-ribizlilekvár, csokis-meggy lekvár(idén alig van meggyünk)
Bosszantó, hogy a piacon, hipermarketben a legolcsóbb gyümölcs a banán(pedig milyen messziről jön), az eper kilós ára 1000 ft alá nem megy. Szedd magad keretében egy kiló eper 460 ft volt.

Kora délután mentünk ki, nem volt tömegnyomor(rendesen lehetett haladni a sorokon), de azt tapasztaltuk, hogy vagy leszedték már a javát vagy zöld még. Kb. 1 óra alatt négyen kicsivel több,mint 4 kg szedtünk, ami nagyon kevés, főleg úgy, hogy ketten két kézzel szedtük volna, ha lett volna, mit.
Vinci lazán levetkőzött meztelenre, zavarta őt a ruha. Egyszer-egyszer pisilt is, próbáltam rávenni, hogy legalább alulról vegyen fel valamit, de ellenkezett, Zoli azt mondta, hagyjam rá, nem kellett sokat győzködnie. Szerencsére körbe van kerítve a terület, mert ő gondolt egyet és továbbállt tőlünk, négy-öt sorral arrébb megállt és ott folytatta az evészetet/szedést, ahol abbahagyta. Ragaszkodott hozzá, hogy a vödröt ő cipelje. Nagy nehezen összeszedtünk négy kg és azon izgultam, hogy egy esés és minden a földön landol.
Kendusnak bejött az eperszedés. Minden piros szemnek hangosan megörült, többször figyelmeztette a tesóját, hogy a zöldet ne tépje le.
A nap végén azt mondta, hogy neki az volt a legjobb, hogy kimentünk epret szedni. Ezen annyira felbuzdultam, megígértem neki, hogy megyünk máskor is.
Itthon 'kiterítettük' a leszedett epret és folyamatosan rájárunk, már szinte alig van belőle, az már biztos, hogy lekvárhoz nem lesz elég.

2016. május 25., szerda

Lotti keresztelő képes beszámoló

Ezt a tortát vittük ajándékba, guszta a külseje, a belseje eteti magát

Jobb oldalt Dédi

Lotti baba a szüleivel

Előző este besütött hajjal

Hintáznak, Lili löki Kendét

Apja lánya

Anya-Fia

Nagyszülők, jobb oldalt a bátor fagyiztató nagypapa:)

Csoportkép, Vincivel a templom falain kívül

Lotti keresztelő

Vasárnap tartották Lotti keresztelőjét, amire mi is hivatalosak voltunk.
11-kor volt az ünnepi szertartás a szécsényi templomban, amiről nem sokat tudok írni, mert nem voltam bent. Vincinél a 11 óra kritikus. A megszokott napirendjéhez továbbra is ragaszkodik és mi is, mert legalább tudjuk mihez tartani magunkat, könnyű programot tervezni, ha tudom mikor dől ki a gyerek.
Adtunk neki egy esélyt, bement és a középpontban akart lenni-nem róla szólt az ünnepség, a pap mondta, hagyjam nyugodtan, őt nem zavarja, hogy futkározik körülötte egy majdnem 3 éves. Igen ám, de a sekrestye mellett két nagyobb gödör volt ásva-talán rekonstruálás miatt-féltem, hogy beleesik. Jobbnak láttam kihozni őt a templomból, hangos ordítás közepette. Persze nyomta ezer decibellel(szereztünk nézőközönséget), eszembe jutott, hogy altatni babakocsiba nem tudom, mert a kocsikulcs az Apjánál. Kedvesen megkérdtem egy hölgyet, hogy szóljon neki. Miután bekerült a kocsiba 2 perc alatt már aludt is.

Megettük a levesünket, amikor sírva ébredt. A továbbiakban ügyesen játszott a többi 7 vendég lurkóval.
A fiúk rákaptak a kinti hintára-sajnos nekünk nincs már az ő méretükben kint hinta, csak a babaméret porosodik a padláson-aminek örülök, mert a hinta "kikapcsol"és rengeteget fejleszt.
Az étterem-Gesztenyés- hátsó részében két fa hinta van, itt töltötték a nap nagy részét a fiaim. Kendus Dorinával(egykorúak) hintázott egy hintán, Vinci is sorban állt és türelmesen mindig kivárta a sorát.
Finomakat ettünk-ittunk, babáztam. Mindenki csiniben, jókedvűen, vidáman.
A legjobbfej Nagy Laci volt, aki 'animátorként' felügyelte az összes gyereket. Csak azt lehetett hallani, hogy "Laci bácsi gyere már, elbújtunk!" vagy "Laci bácsi, már féltíz van, mikor indulsz minket megkeresni""Laci bácsi megyünk fagyizni?"-Laci elvitte a 9 gyereket fagyizni. A fiaim életükben először most ettek két gombócot. Egy gombóc a limit.
Amikor láttam, hogy Kendus teljesen 'szétcsúszott' mondtam, hogy itt az ideje annak, hogy hazamenjünk. Kitört a nagy balhé, ordítás, hogy ő még maradni akar. Nehéz neki ilyenkor elmondani, hogy kb. 2 óra hazafelé az út és vár rád a fürdés, vacsi. 2 napig utána itthon pihent:)

2016. május 23., hétfő

Kendeszáj

Beköltözött a tetőtérbe egy madárcsalád, talán fecskék(kis méretűek), kintről vettem észre, hogy repülnek befelé.
Kendus nézd, madarak szállnak be ott a résen!
De jó, legalább van valamilyen állatunk!
Erre én: van hangyánk is!
Az nem olyan, Anya!


 
Keresztelőn voltunk, kérdezi Lilitől, hogy ismeri -e a Multimilliomos jazzdobos vagy az Elizabet című zenéket?"Lili, ezek nagyon jó zenék!":)
Fool Moon szól a kocsiban....megunhatatlan:)
Lilli néz rá nagy kerek szemekkel(múltkor mondta, hogy amiket mi hallgattunk, az nála nem téma!)

2016. május 21., szombat

Már a szülinapra készülünk

2 hónap van még Vinci harmadik szülinapjáig. Nagyon cuki, amikor megkérjük, hogy mutassa meg az ujjain hány éves lesz. Előfordul, hogy 10-et, néha 5-öt mutat, a legritkább esetben 3-at:)
Nyári szülinapban az a legjobb, hogy lehet szabadtéren bulizni, a fiúk nagy partyarcok, csak a zenéről kell még gondoskodnom:)
A héten pólót festettünk, szokásunkhoz híven. Eddig minden szülinapra festettünk, amit elteszek emlékbe, ha kinőtték.
Kendus kérte, hogy a hátára hatost rajzoljak, mert ő 6 éves lesz.
Igaz kb. fél év múlva. Másnap abban vagánykodott az oviban.(Még ebben a korban öregítik magukat, de aztán később:)


Vincinek rajzoltam rá macit, maci lesz az oviban a jele. Erre Kende jól lehúzta, hogy az inkább egy malac, mint maci. Ennyi. Autót a tesója rajzolt neki és Kendében rögtön felmerült, hogy ő mit adhatna a tesójának szülinapjára. Pár ötletet adtam neki, ő a legónál maradt. Jószívű, pedig a legók a mindenei.
Vinci leadta a szülinapi menühöz a megrendelést: hamburger, sült krumpli, fagyi, torta.

Vad motoros a kisebbikem, a futóbiciklit, amit a tesójától örökölt használja, de nem olyan bátor rajta, mint a kis kék, ütött-kopott 4-es motoron, ha messzebbre megyünk sétálni már a harmadik saroknál megfordul a fejembe, hogy mindjárt kiesnek a kerekei.
Kende volt bicója fából készült, szerintem nem kényelmes az ülése(Kende soha nem panaszkodott rá, Vinci mutatja, hogy neki nem jó)
Már egy ideje gondolkozom, hogy jó lenne Vincinek egy szélesebb ülésű tanulóbicikli. Kettesben elmentünk(Zoli külföldön) a Decathlonba, ment az ottanival pár kört és megvettem neki az új járgányt(szülinapi ajándék). Legalább nem kell július végéig várnia.
Divatos a színe(őt nem érdekelte, csak a rózsaszín bukósisak, a rózsaszín kulacs, rózsaszín csengő).
Ahogy az Apja hazaért rögtön összeszerelte neki, Vinci kivitte az udvarra és elkezdte lemosni:)Szarvasbőrrel alaposan áttörölte, biztosra ment.
Szeptemberben azzal fog oviba járni!
Még pizsamában



Biciklimosáshoz felkészülni!





2016. május 20., péntek

Mindennapi meseadagjuk

Két családot ismerek, akik tudatosan száműzték életükből a tévét.
Nekünk egy tévénk van, az is a fiúk szobájában. Zoli filmmániás(ez a hobbija), a legtöbb mozicsatornára előfizető: ha elalszanak a gyerekek,akkor jön az ő ideje:)Felveszi a fülhallgatót, hogy ne zavarja a gyerekeket és beszippantja őt az ikcsbió(ahogy Kende mondja)
Kendus hasonlít rá ebben, ha megy a mese, akkor megszűnik számára a külvilág(ezért van meséhez és időkorláthoz kötve a tévé, amikor kicsi volt főleg dvd-ket nézett, azóta enyhültek az elveim:)
Vincit nem olyan régóta köti le a mese, abból is azok, amik egyszerűek, kevés szereplősek.
Engem egyáltalán nem érdekel a tévé, én elvagyok nélküle is. Híreket a neten, újságban olvasok, inkább a könyvek és a sajtó érdekelnek.
Egy ideje már szeretnénk a konyha-nappaliba is tévét. Elsősorban Zoli miatt, de egy-egy színvonalas műsort én is megnéznék(amit a magyar televíziók nyújtanak nem érdekel, gagyi)

A fiúk mindennap hallanak könyvből olvasott mesét, diamesét is gyakran olvasok, ha igénylik, akkor fejből is kreálok sztorikat. Nem múlik el nap, hogy a tévében Kende ne nézné meg a Kis herceget és Vinci a Milót. Ezek most az aktuális kedvencek, de volt Kendének Noddy-s és Tűzoltó Sam-es korszaka is, Vincinél sokáig az "Itt lakom, állatkerti sétány 64"volt a menő.
Kis herceg a Minimaxon megy, 30 perces és az alaptörténetre épít.
Miló-t az M2 adja, aranyos kis mese a nyúl családról(az epizódok a mindennapi életről szólnak)

2016. május 19., csütörtök

Magánúton

Következő életemben logopédusnak fogok tanulni!
Szeptember óta járunk korai fejlesztésre-logopédiára, beszédindításra-, amit eddig láttam/tapasztaltam tetszett!Én is szívesen csinálnám!

Néhány hét és kitör a nyári szünet(csak még az időjárás nem tudja), befejezzük a korai fejlesztést, Vinci szeptembertől normál óvodai csoport tagja lesz, megpróbáljuk az integrációt. Bízom a legjobbakban: megkapja ovin belül is a heti két logopédiai foglalkozást(talán mozgásterápia is társul hozzá).
Nagy vízválasztó lesz a következő 1 év. ha nem látunk fejlődést, akkor még dönthetünk úgy, hogy a beszédfogyatékos ovi lesz az ő intézménye. Addig maradunk helyben.

Szükségesnek tartom, hogy az ovi mellett magánúton is járjunk logopédushoz.
Kb. 20 hónapos lehetett, amikor elvittem egy magán logopédushoz. Ott mondta ki Vinci először azt a szót, hogy "el!"Beállt az ajtóba és azt hajtogatta, hogy "el"!
Egyértelműen kifejezte nemtetszését a hely, helyzet, felnőtt felé.
Azt nem értettem, hogy gondolta a szakember, hogy egy 20 hónapos gyerek 45 percig aktívan, kitartóan fog figyelni és feladatokat megoldani???!!Ő is tanult pszichológiát...
Az akkori háromnegyed óra, hiába nem történt semmi, 4500 forintomba került. Több alkalomra nem mentünk el.

Ajánlottak a szomszéd kerületben egy logopédust. Telefonon vázoltam a helyzetünket. Ő is 45 percet mondott és 3000 forintot(mindig tisztázom az anyagiakat a foglalkozás előtt)
Kérte, hogy maradjak a terem előtt és ne menjek be Vincivel, nyitva hagyja az ajtót. Szerinte meg kell ezt a helyzetet szoknia a gyereknek. Mondtam, hogy próbáljuk meg, de még soha nem találkozott Önnel és a hely is ismeretlen számára, nem tudom meddig fogja bírni.
Azt láttam, hogy mindenbe csak 'belekaptak', talán egy játékot(hangszerek megszólaltatása)csinált végig Vinci, kiszaladt mindig hozzám és állandóan a biztató tekintetemet kereste. Mondta a logopédus, hogy még csak ismerkednek, 20 perc után Vinci kijött hozzám, leült és elkezdett enni(nem volt éhes, így sztrájkolt, csinált már ilyet máskor is, ha nem volt valamihez kedve, inkább elkezdett enni)
A hölgy megállapította, hogy nagy az elmaradása(tényleg, ezért vittem oda), és beszéljek hozzá egész nap. Ez azért vicces, mert, aki ismer, az tudja, hogy nekem be nem áll a szám, csak mondom és mondom(kommunikáció szakot is végeztem).
A mennyivel tartozom kérdésemre rávágta, hogy 4000!
Fizettem és rohantam Kenusért karatéra. A helyes magatartás az lett volna, hogy akkor rákérdezek, hogy miért ennyi, amikor nem ebben állapodtunk meg. Késő bánat.
Elég lehúzós szaga volt. Ha látnám, hogy van értelme, akkor fizetnénk akár ennyit is, de magasnak találom az összeget, mindent a gyerekért!

Szerencsések vagyunk, rengeteg logikai, fejlesztő, logopédiai játékunk van és sok-sok könyvünk.
A korai fejlesztésen R. néni mindig készül valamivel, kifejezetten Vince számára. Hol mécsesfújással, hol zizit kell nyelvre helyezni és tornáztatni a nyelvét, hol kincset kell keresni, hol ragasztani, vágni, gyurmázni, csipeszelni. Sokat tanultam tőle, eredeti ötletei vannak.
Mindkét magánlogopédus mondta, hogy vegyem meg a "Én is tudok beszélni"című könyvet. Többször volt már a kezemben, de nem jöttem rá mitől tud többet ez a könyv,mint mondjuk egy képes-kukucskálós, állatos könyv.
Magánlogopédusok levettek a polcról egy kalapálós játékot és egy képes könyvet és szevasz(egy alkalom után nem túl pozitív a benyomásom).

Keressük az igazit!:)
Azt a logopédust, aki készül az órára, leköti, fejleszti a gyereket és közösen eredményt érünk/érnek el.

2016. május 18., szerda

Kendeszáj

Autózás kérdezem tőle, hogy hívják azokat  a piros virágokat az út szélén?
Pamacs!
(vagyis pipacs)

Holdról olvasunk(érdeklődik a csillagászat és az égitestek iránt)
"Szerintem a Föld jobb hely, mint a Hold, mert a Holdon nincsenek boltok!"

Tudod mi lesz belőlem, ha felnövök?
Legó gyűjtő!

2016. május 17., kedd

Mire jó a fogpiszkáló?

Röviden: a szart kibányászni a papucsom talpából( sűrűn erezetes talpú)

Vinci elvégezte a dolgát, hozta a bilit, kiöntöttem a tartalmát.
Megyek át a szobán és megcsúszott a lábam, rögtön kapcsoltam, hogy szarba léptem. Most várom a nagy szerencsémet:)
Ment a parkettára is egy adag.....máskor nézek a szemem elé (is)

2016. május 16., hétfő

Gaja-völgy

Tamásékkal már egy ideje terveztünk túrázni, az időjárás mindig közbeszólt.
Pünkösd hétfőre esőmentes időt jósoltak, Tamás ötlete alapján ma a Gaja-völgyben jártunk(Tamás nagyobb baráti társaságot hívott ma kirándulni, 8 kocsival érkeztünk meg Balinka mellé, legtöbben 3 gyerekkel, volt olyan házaspár, aki 7(!)gyerkőccel jött(mozaik családról van szó).
Még soha nem jártam a Gaja szurdoknál, Bodajkon és környékén. Úgy gondolom, hogy Magyarország csodálatos(annyi szép hely van), kisgyerekkel ideálisabb a saját országunkat felfedezni, utána vetjük bele magunkat a nagyvilágba. Gaja-völgy varázslatos, akár 1 napos kirándulásra is érdemes elmenni!

Tamás nagy túrázó, mindig jó ötletei vannak(egyetemi barátság a miénk, ott egy nyelvjárásgyűjtő kirándulás alkalmával ismerkedünk meg, a gyerekek születése előtt sokfelé jártam vele/velük)
Fiúk jól bírták a gyaloglást(Vinci hangosan lihegett:), meredek, sziklás részen mentünk odafele, sík területen vissza(kezdeti lelkesedében, fitten a lurkók is könnyebben másznak hegynek fel, mint álmosan, fáradtan).
Futólépésben 

Kendust nem kellett fegyelmezni, minden szabályt betartott(nem megy bele a patakba, nem tűnik el, nem megy le a járt útról, mindig ismerős közelébe marad),
Felfedezők
Vinci időnként bepróbálkozott-főleg a vizes részeken, de nem esett bele, nem ázott el teljesen(mint más).
Külön utat gondolt magának
 A patak 40 cm mély és 100 km hosszú, elég erős volt a sodrása(ránézésre). Kendust Tamás kinevezte túravezetőnek, ami azt jelentette, hogy a banda előtt, vele együtt megy.


Felmásztunk a Károlyi-kilátóba, gyönyörű a kilátás.
Fújt a szél
Nem egy nagy szám kilátó(újnak számít), nincs sok lépcső. 13 millió forintból építették....hát viccesen megjegyeztük, hogy mi feleannyiból is kihoznánk(persze nem értünk hozzá:)

Átmentünk az Ádám és Éva hídon(Ádám és Éva két öreg tölgy neve, Ádám a 60-as években tűzvész áldozata lett, híd készült belőlük a Gaja-patak felett)

A völgyben kiépített sütögetők vannak,
eső esetén fedett részre is be lehet húzódni. Játszótér, kulturált wc is van. Nem vittem itthonról a nyársbotokat Tamás javaslatára(éles és valamelyik gyerek megbökheti magát vele,veszélyes), erre rajtunk kívül mindenkinek ott figyelt a hátizsákjában.
Legkisebbek háti hordozóban, mellettünk Ábel, Tamás legkisebb fia
Sütöttünk szalonnát, virslit, nem hagytuk itthon a pillecukrot is. Rutinosabbak otthonról fóliába csomagolt krumplit sütöttek a hamuba.
Sokat gyalogoltunk, azzal nem számoltam, hogy mennyit megyünk hegynek fel, a hátizsákom kicsinek bizonyult, még két megpakolt Rossmannos táskával túráztunk(mint a feldíszített karácsonyfa).
Apa nyakában. Viccesen hol az Apja szemét takarta el, hol az arcát próbálta átrendezni
Vincinél 13.30 körül elszakadt a cérna, maratoni hisztibe kezdett, nyilván álmos volt. Felvetettem Zolinak, hogy menjünk haza, ő kikerekedett szemmel nézett rám, hogyan képzeltem, biztosan eltévednénk. Egy nyalókát kaptak a büfében, egy ideig hangtompítónak jó volt. Az utolsó km-ken Zoli felvette Vincit a nyakába és elaludt, ilyen sem volt még. Kende kitartóan jött a többiekkel együtt.
Mira és Kendus
Már most izomlázam van:)

2016. május 14., szombat

Ziáék nálunk

Régen találkoztunk Fanni babával, Ziával, Milcivel(becenév).
Amikor megbeszéltük a találkozó időpontját, akkor úgy terveztem, hogy grillezés, nyársalás lesz kint...a rengeteg eső azonban közbeszólt(tegnap gyönyörű szivárványt látunk az udvarról)
 Maradtunk bent, délutánra a fiúkat nehéz volt már lekötni, tele energiával, mozgásigénnyel.
Kendus is aludt egy órát ebéd után(szombatra mindig kidől, oviban nem alszik, csütörtök, péntek délután karate, szombaton sakk), majd befogtam takarítani.
Port törölt és mosogatógépet pakolt velem együtt, Vincit zavarja a rendetlenség, ha azt más csinálja, ő porszívózni, teregetni szeret(csipesz fejleszti a finommotorikát:)
Azt mondja Kende: "azért töröljük le a kanapéról a port, mert Fanni lenyalja?!, az apró mütyüröket villámgyorsan elpakolta(nehogy a szájába vegye Fanni)
Gombás pulyka levest készítettem kuktába(szerintem laktató), mellé desszertnek muffint(pontosabban 'jegesmedve tappancsát a NL Konyhából),
Mascarponés-kókuszos mázzal, ronda, de finom kategória
gyümölcssaslikot.
A vendégeknek minden ízlett(elmondásuk szerint), Zoli kritizálta a süteményem(nem is vártam mást)Kende evett velünk a levesből, Vinci csak az édességet nyomatta.
A gyerekek sokat játszottak együtt, Fanni ment a fiúk után bandázni, ha Vini hangosan sikított utánozta(nem ijedt meg tőle). Előkerült a csúszda(Vince megmutatta hogyan kell háttal csúszni), libikóka
, ugrálószőnyeg,
mászóalagút, építőkocka, hinta...mégis mi jött be nekik legjobban?!A masszírozó fotel!
Vinci imádja, bemegy a szobánkba, beindít magának egy 15 perces alapprogramot, hátradönti a fotelt és átadja magát a relaxnak:)
Már nem emlékszem melyik gyerkőc találta ki, hogy plüss figurákat lelógatnak az emeletes ágy tetejéről és Fanni elkapja.
Sokat nevettünk, beszélgettünk.
Kendus bemutatott egy rögtönzött divatbemutatót: több trikót, rövidnacit, több alsógatyát magára húzott(mintha öltöztető versenyre készülne), amikor kikísértük a vendégeinket Vinci alaposan megmártózott a pocsolyákba, rögtön a kádba került, mert a dupla zoknijából és a nadrágjából is lehetett a vizet csavarni(pedig menő esőoverálja van)

2016. május 13., péntek

Damiék nálunk

Kendusnak több haverja, pajtija van, de Dami az egyetlen, aki közelebb áll a szívéhez, mint a többiek, ő nem haver, hanem barát. A barátság a kacsa csoportból való, azóta egyik fiú sem jár oda.
Egyik héten ők jönnek, másik héten mi megyünk hozzájuk. A fiúk túlzsúfolt programjai néha közbeszólnak: Dami úszásra jár, Kendus karatéra és sakk oviba. Hétvégén mindig családi elfoglaltság van, maradnak a hétköznapok(a nyár és a szünetek nem tartoznak ide)
Ha rájuk nézek, látom, hogy teljesen egy hullámhosszon vannak, órákig képesek legózni, autózni, szerepjátékozni. Öröm ilyenkor nézni őket, ahogy belefeledkeznek a játékba, hasonló az érdeklődési körük, temperamentumuk. Dami mondta, hogy ők annyira hasonlítanak egymásra, mintha "ikrek"lennének:)
Ketten hintáznak
Ha Zoli itthon van és tehetjük, akkor ő van Vinivel(elmennek az autópiacra pl. vagy a lakatoshoz, szerelőhöz, fényezőhöz-amit a kisebbik imád), a nagyok pedig élvezik egymás társaságát.
Magunknak is szívesen főzök, sütök, vendégeknek pláne kedveskedni szoktam desszerttel(Dami anyukája, Vali is mindig készül), legutóbb mellényúltam: sült tejberizs volt eper lekvárral, Dami nem szereti a tejberizst. Nem egy nagy szám édesség, de idő hiányában erre futotta(szívvel-lélekkel készült)

2016. május 12., csütörtök

Ovis kirándulás a Medveparkba

Hét elején lehetett látni a köpönyegen, hogy ma 8-10 mm eső fog esni, konkrétan azt írták, hogy egész nap szakadni fog. Felmerült, hogy esős idő esetén a sárga napraforgósok a kék delfin csoporttal együtt ellátogat Szentendrére a Közlekedési Múzeumba vagy az Ability parkba.
6 előtt húztam fel a redőnyt, meleg levegő jött be és esőfelhőnek nyoma sem volt. Az autó 16 fokot mutatott 7.30-kor. Hogy milyen ruhába érdemes ilyenkor öltözni???Hát nem tudom, mert egyik meteorológus 13 fokot hangoztat a másik 20-at, jó lenne a gumicsizma-ha napközben mégis esik, de abba nem olyan kényelmes, 20 foknál belerohad a gyerek lába.
Végül esernyővel kabátban, farmerban, tépőzáras bőrcipőben engedtem.

Kende éjjel átjött mellém aludni, 6-kor már azt hajtogatta, hogy mi "tuti elkésünk", de "induljunk már!"
Még tegnap este közösen elkészítettük az Angry Birs és a bagoly zsömlét. Az ötlet a Nők Lapja Konyhából való, az egyik édes,
a másik sós. Az édes mellé mazsola, a sós mellé paprika, uborka is került.
Az ovi fele vezető úton az egyik csoporttársának dicsekedve mondta, hogy ő "baglyos", azaz nutellás zsömlét hozott(ami nálunk szőkőévente van). A hátizsákját alig bírta el, pedig nem pakoltam túl. Mi lesz vele iskolába?!
A hosszú útra betette a táskájába a focis gyűjtőalbumot, amit még indulás előtt kivettem(elázhat), volt sírás, hiszti rendesen. Amikor eljöttem Anikó néni vigasztalta őt(érkezéskor a dobozában várja őt), felvetődött, hogy délután még menjen-e karate edzésre. Nem kellett nagyon meggyőzni őt, hogy jobban jár, ha Apával hazajön(majd 5-től közösen visszamennek karatés szülői értekezletre, ahol a nyári tábor lesz a téma, Vincivel kutyaterápián leszek)
Többször elmondtam, hogy mindig az óvónénik közelében legyen, ne bóklásszon el(ismerve a Medveparkot, el lehet ott tűnni. Múlt héten mondta András bácsi-karate edző, hogy Kendus elkóborolt tőle)féltem őt!
Erre mi volt a válasza: "ha nem az óvónénik közelében leszek, hanem a barátom közelében, az sem baj!" Ajjjjaaajjj....ilyenkor képzeletben a hajamat tépem.
Itt megígéri, hogy felnőtt mellett marad


Apja mesélte, hogy réges-régen, általános iskolai kirándulás alkalmával az osztály Gyulán hagyta őt!!
Ráadásul engem is hagytak már el: belvárosi színházlátogatáskor az osztályfőnök nem várt meg minket a barátnőmmel, amíg elmentünk wc-re, hanem a szomszéd utcában tovább sétált a többiekkel....vidéki, 16 éves lányként rossz élményként maradt meg bennem...a színdarabra nem is emlékszem.

2016. május 11., szerda

Kendeszáj

Anya, játszunk próbásat?
Hogyan kell 'próbásat' játszani?
Elpróbáljuk az évzáró műsort. A műsorban Viki néni lesz a párom, itthon te, de tudsz németül?
Ja, ein bisschen.
És tudod az németül, hogy Kende és Ludvig Melinda?
Ja. Kende und Melinda Ludvig.
Anya, te milyen okos vagy!

Megy a sárga napraforgó csoport holnap kirándulni.
Eredeti terv szerint Veresegyházára a Medveparkba. Eső esetén felmerült Szentendrén a Közlekedési Múzeum és az Ability Park.
Erre mondja Kendus: nekem mindegy hová megyünk, csak találjunk ott dinó csontot.
Medvék mellett szerinted találunk csontokat?

2016. május 10., kedd

A teste Anyáé, a lelke Apáé

Aki ránéz Vincire rögtön mondja, hogy tiszta Anyja, külsőleg tényleg mindenben rám hasonlít. Kende külsőleg kiköpött Apja, belsőleg vegyes, több van az Apjából.
Vincinek az ovis beíratkozásnál három jelet ajánlottak fel: maci, csillagszóró, hóember. Csillagszórót nehéz kimondani(ha már az első szótag sikerülne...), nekem a hóember volt az oviban a jelem.
Amíg a gyerekek nagy többsége képes könyveket lapoz, addig az én fiam szakácskönyvet, természetesen azok a kedvencei, amikben szép a fotó, gazdagon illusztrált.
Vásárláskor becsempészett egy Nők Lapja konyhát a kosaramba:) Mutatja benne a tortát, hamburgert, sült krumplit, fagyit. Így ebben a sorrendben kéri ezeket a szülinapi partyjára. Ha megkérdezzük tőle, hogy ő hány éves lesz, akkor mutatja az öt ujját, majd hol egyet, hol kettőt becsuk belőle.

Az oviban az ott tartózkodásunk alatt egy szót mondott. Na mi volt az?!
Nyam-nyam.

A troli megállójával szemben van egy pékség. Vinci úgy száll le a buszról,mint, akit üldöznek, rohan be a pékségbe. Az eladó néni kedvesen üdvözöli, Vinci mutatja a legcsokisabb, legcukrosabb kakaós tekercset, a néni rákérdez: Akkor a szokásos sima kiflit?!
Válasz: Igen, persze.
Nincs hiszti utána a kalóriabombáért.

Idén kétszer voltunk fagyizni. Nem vagyunk nagy 'fagyisok', inkább itthon készítem el, abban tudom mi van és finomabb is(szerintem)A cukrászda tőlünk két saroknyira van, kimegyünk motorozni, Vinci odavezet a cukrászdához és már nyújtja is a nyelvét.
Nyelvgyakorlatokban már nagyon profi, köszönhető a logopédiának.

Kendus ruháját örökli, kb. 1 évig még. Kendus nagyon-nagyon vékony: 16.5 kg és 128-as ruhát hord, Vinci erősebb testalkatú. A nadrágokkal bajban vagyok, Vincit minden szorítja, ha szorít, akkor vetkőzik.

Belső értékeket tekintve inkább Apja, rajong az autókért. Ha elérné a pedált a lábával, simán elvezetné!Beindítja, vált, dísztárcsát, rendszámtáblát simán lecserél. Ez nem baj, családban marad.
Durcáskodni nagyon tud, akaratos, ragaszkodik az elképzeléseihez tűzön-vízen át.

2016. május 9., hétfő

Kendeszáj

Biciklizünk, többször utána kiáltom, hogy álljon már meg. Mindig versenyezni akar velem, alapszabály, hogy én megyek elől, ő követ. Most úgy alakult, hogy én loholtam utána.
Kende, nem szóltam, hogy állj meg??!!
Megálltam, de a szél előre lökött!

Képzeld Lilinek kiesett két foga!
Ő már nagycsoportos!
Nem, ő középsős.
De középsősöknek nem eshet ki a foga!

Ma ettünk már vitamint?
Ezt megkérdezi reggel, délben. este.

2016. május 6., péntek

Nagy nap a mai!

Sokat gondolkoztam rajta, hogy szeptembertől milyen intézménybe menjen Vinci és hol folytassa ovis pályafutását Kendus. Az utóbbira a válasz gyorsan megszületett: menjen vissza a szeretett óvónénihez és az ovi költségét kigazdálkodjuk.

Vincivel voltam gondban. Beírattam szeptembertől bölcsibe(a körzetes bölcsi befogadó nyilatkozatában benne van, hogy vesznek fel beszédfogyatékos gyerekeket), heti kétszer behordom a Damjanich utcába korai fejlesztésre, logopédiára. Ott három-négy anyukával szoktam rendszeresen beszélgetni, keddenként együtt tízóraizni, rákérdeztem arra, hogy az ő gyerekeik hova mennek oviba és mindannyian azt mondták, hogy integrálják őket normál oviba. Akkor ez elindított bennem valamit, "vérszemet"kaptam.

Vinci július végén tölti a hármat, egyáltalán nem beszél(kb. 6-7 szóból áll az aktív szókincse, szókezdeményezéseket mond, gügyög, gagyog), de más területeken a fejlettsége a korának megfelelő, sőt!(mozgása, finommotorikája, szociális érettsége)kiemelkedően jó!
Gyógypedagógusok a beszédet mindig a mozgással hozzák összefüggésbe, Vinci viszonylag későn(18 hónaposan ment önállóan, de utána futott, váltott lábbal lépcsőzött)mostanra pedig már ügyesen használja a futóbicót is!
Ma volt a körzetes oviba a beiratkozás. Elmentem a kis fürtösömmel és beiratkoztunk!Ez azt jelenti, hogy júniusig jár a korai fejlesztés, a bölcsit visszamondom. Megpróbáljuk a normál óvodai csoportot, mellette magánúton a logopédiát. 
Óriási könnyebbség, hogy Kende leendő ovis csoportja és Vince leendő pillangó csoportja között egy ajtó van-ami általában tárva nyitva és testvérpároknak szabad az átjárás. Annak is örülök, hogy egy helyre kell őket vinni/hozni, hogy ott is van karate:)és nem kell napi 2-3 órát utazni. Vinci nagy mozgásigényű gyerek, szeretem, ha kint a levegőn futkározik és nem bent. Az utazást nehezen viseljük, beszédfogyatékos ovinak nincs olyan füves udvara, mint a körzetesnek. Zoli sokat van távol, segítségem nincs, ha napközben bármi adódik, akkor nem tudok senkinek sem szólni, hogy a belvárosba ugorjon már el...itt kialakult már egy olyan baráti kapcsolat néhány szülővel, hogy tudjuk számíthatunk egymásra.
Miközben kitöltöttem a hivatalos papírokat "bemutatkozott", próbálta az anyakönyvi kivonatát szétszakítani, a pénztárcám tartalmát a földre borította...
Bájos, kedves, helyes....pimaszsága ellenére olvadtak tőle a titkárságon. Mosolyával lekenyerez mindenkit, nem lehet rá haragudni.

Öröm, hogy sikerült a kívánt óvónéni csoportjába bekerülni, maci lesz a jele. Bementünk játszani, ismerkedni. Levegőnek nézett, mintha ott sem lettem volna!Szomszéd kislány pátyolgatta, anyáskodott felette, bemutatta a többi lánynak és mindenkit kioktatott, hogy ő Vince, tudjátok kicsi, minden játékot adjatok neki oda!:)
Hova ment először?!Babaszobába főzni, aztán a pénztárgéphez!
Leült a kézműves asztalhoz, ollót fogott és vágott!Egy nagyfiú próbálta kivenni a kezéből, de nem hagyta magát. 
Az óvónéni azt mondta, hogy nem baj, hogy nem beszél, majd a közösségbe megered a nyelve. Hát, legyen igaza!Én lennék a legboldogabb!
Sírt, mikor eljöttünk.

2016. május 4., szerda

Meteorit

Kérdezi: "Lehet, hogy egyszer Magyarországra is becsapódik egy meteorit?"-így, ilyen megfogalmazásban.
Válasz: Minden előfordulhat a jövőben.
Akkor készítek egy tervet-mondja.

Zsírkréta, akril festék is előkerült


Harapós Vince

Mindig a másé kell neki. Hiába van ugyanaz az étel, ugyanolyan tányéron, ugyanakkora mennyiségben...az övébe belekóstol, aztán megy az enyémhez(először nálam kunyerál, mellette ülök) Apjáéhoz, Kendéjéhez. A szomszéd fűje...
Ebédeltünk, még arra is figyelek, hogy neki is savas víz legyen a poharába, ha már magamnak azt öntöttem.
Nem adtam az enyémből, ezért beleharapott a kezembe.
Nem voltam rá felkészülve és rosszul érintett(soha nem csinált még ilyet), hangosan felsikítottam a fájdalomtól. Ő megijedt a reakciómtól és sírni kezdett.
Másnapra feldagadt és zöld-kék-lila nyoma maradt(úgy néztem ki, mint, akit megvertek)
Tudja, hogy fájdalmat okozott nekem, az eset óta nem próbálkozott nálam.
Első és utolsó volt nála, remélem.

Ha valamit nagyon akar és nem kap meg, akkor verekszik. Kiharcolja magának a kívánt dolgot.
Tegnap egy kisfiú fellökte őt, pillázott is nagyokat, válaszként felhúzta az orrát, keresztbe tette a kezét és odébb ment(egy fotót megért volna:)
A kisfiú később odament hozzá, hogy bocsánatot kérjen és megpuszilja, de Vinci továbbállt.

Kutyaterápia másnapján mondja az egyik fejlesztő a másiknak Vinciről:"Képeld, nem bántotta kutyát!"
Kikerekedett a szemem, felmerült bennem, hogy visszakérdezek:"miért bántaná az állatot?"-bölcsen inkább befogtam a szám. Soha nem inzultálta az állatot, nem is értettem a kijelentést.
Imádja a kutyusokat, simogatja őket, szeretettel közelít feléjük(ahogy a babák felé is)

2016. május 3., kedd

Anyák napja

Ma tartották az oviban az Anyák napi ünnepséget(kicsit furcsa volt, hogy nem pénteken és nem hétfőn, hanem kedden). Vittem itthonról a "szép ruhát", amit nem akart felvenni(igaz, ami napközben rajta volt, az sem csúnya: galléros, csíkos póló, szürke nadrág, sőt még nap végére tiszta maradt, maradhatott volna, de a többieken is ing, pörgős szoknya, fekete nadrág)Unszolásomra felvette az alkalmi inget.
Általában viszek magammal mindig valami harapnivalót, ha megyek érte, az uzsonna nem elég. Most müzlit vittem, ami nem volt elég neki, mert a műsor alatt folyamatosan azt mondta, hogy ő még éhes, ő biztosan éhen fog halni, mire mi hazaérünk. Nem hitt nekem, hogy nincs más elemózsia a táskámban, kutakodott benne...hátha.

A műsor aranyos volt, Kende elbohóckodta  az egészet, szétszórtan viselkedett(se a német szöveget, se a magyar szöveget nem mondta érthetően, ugrált, ha kellett, ha nem)
Anyukákat is bevonták a műsorba, ez tetszett!Elbújtak a gyerekek egy nagy ernyő alá és mindenki mondott egy mondatot, amiért az anyukáját szereti, hang után azonosítottuk a gyerekeinket. Kende azt mondta, hogy azért szeret, mert mindent megveszek neki a boltba!!!Jót nevettem rajta, mert szerintem ez egyáltalán nem jellemző rám, az Apjára annál inkább:)
Játszottunk körjátékot, a "koszorú-koszorút"ki kellett találnom, hogy ki kopog a hátamon. Szerencsére elsőre kitaláltam  a csoporttársa anyukáját(ciki lett volna, ha nem), közösen táncoltunk(óvónénik mutatták a tánclépéseket, minden Anya partnere a csemetéje volt), énekeltünk.
Nagyon szép, színes kövekből álló karkötőt kaptam. Kende választotta a köveket és fűzte fel a damilra, ötletes ajándék, igényes!Bár kicsit nagy a csuklómra, de büszkén fogom viselni!

Vinci logopédián csinált nekem egy papírszív nyakláncot. Amíg készítette becsuktam a szemem:)
Renáta néni ráírta a hátuljára: Vincitől szeretettel.
Élvezte az elkészítését, papírgurigákkal dekorálta,egyedül ragasztotta fel!

Szeretem az orgonát. Tavaly ültettünk, nincs még rajta virág, május elején nyílik a gyöngyvirág, abban viszont tudok gyönyörködni(mindig hozok be a fürdőbe belőle, isteni illatot ad)
Ha már saját orgonánk nincs, a fiúk szedtek nekem az út széléről, Szécsény és Rétság között rengeteg orgona van!